Mi kell egy jó beszélgetéshez? – 3.

Posted on by szucstamas

Embereket segítő foglakozásúaknak és coacholnak

Az agykutatás, a neurobiológia legújabb eredményeinek alkalmazásáról szóló írásom korábbi részeiben több negatív példát mutattam az embereket irányító vezetők viselkedésre, mert – sajnos gyakran tapasztalom, hogy – vezetőként sokszor úgy működünk, ahogy a példákban leírtam. A kutatások felfedték ezeknek a vezetői viselkedéseknek a munkatársakra gyakorolt erősen negatív hatását, ami egyértelműen akadályozza az eredményes közös munkát. De a felfedezések arról is szólnak, hogy van egy olyan, a testünkben keletkező anyag, ami csökkenti a negatív testi reakciókat, sőt egyéb más pozitív hatása is van. Erről szól a mai bejegyzés.

Read More

Vezetőként hogyan NE kezdjünk neki egy beszélgetésnek? -2.

Posted on by szucstamas

Embereket segítő foglakozásúaknak és coacholnak

Az agykutatás, a neurobiológia legújabb eredményeinek alkalmazásáról szóló írásom korábbi részében néhány negatív példát hoztam, mert vezetőként – sajnos gyakran tapasztalom, hogy – sokszor úgy működünk, ahogy a példákban leírtam. Pedig ha figyelembe vesszük a neurobiológia legújabb tudományos eredményeit, akkor világosan látszik, hogy így nem érhetünk el pozitív hatást. Miért is? Mert …

Read More

beszelgetes-agyi-reakciok

Vezetőként hogyan kezdjünk neki egy beszélgetésnek? -1.

Posted on by szucstamasLeave a comment

Embereket segítő foglakozásúaknak és coacholnak

Az agykutatás, a neurobiológia legújabb eredményei, az MRI, PET, fMRI és egyéb módokon az agy működéséről készített képekkel, nyomkövetőkkel ma már jól lehet meg lehet vizsgálni az egyes stimulusokra adott agyi válaszok útját. Például az érzelmekre vagy, hogy hogyan tanulunk, esetleg, hogy hogyan emlékszünk dolgokra, milyen egy stresszmentes beszélgetés, netán hogyan vásárolunk.

Egyik, a vezetéstudomány szempontjából fontos felfedezés, hogy, amikor egy jelenséggel, vagy egy személlyel találkozunk, a szemünkbe és a fülünkbe érkező információkat feldolgozó agyi érzékelő központokból a ”jel” az amygdalába megy és ott a pillanat tört része alatt (0,07 másodpercen belül) eldől, hogy milyennek ítéljük az eseményt, a másik embert: ”ellenségesnek” vagy ”barátságosnak”. Ha ellenségesnek, akkor testünkben kortizol szabadul fel, aminek erős gondolkozást befolyásoló hatása van.

Hogyan könnyítik meg a neurobiológia legújabb felfedezései az emberekkel foglalkozó vezetők  munkáját, beszélgetéseit?

Read More